Október 6.

Kedves barátom!

Este volt. Lefekvéshez készülődtem, és szokásomhoz híven térdre borultam imádkozni. A szeretteimért és a barátaimért elhangzó szokásos kérések mellett egy az egyetemen kialakult probléma nyomta a lelkemet. Mivel a családom anyagi szempontból éppen nehéz időszakon ment keresztül, nem volt lehetőségem beszerezni azt, amire szükségem volt. Én mégis a korábbi tapasztalataimra visszaemlékezve hittel imádkoztam, és tudtam, hogy Isten gondoskodik majd a szükségletemről.

Már másnap összetalálkoztam valakivel az egyetemen, aki megadta egy régi tartozását. Ekkor ébredtem rá, hogy még meg sem említettem Istennek a kérésemet, máris volt előkészített válasza számomra, sőt, a tízszeresét adta annak, amire épp szükségem volt. Térdre borulva adtam hálát gondoskodásáért és határtalan szeretetéért. De ennél több is történt: a következő nap egy diáktársam üzenetben közölte, hogy lehetőségem adódott alkalmi munkára, after school tevékenységet kellene vezetnem, így némi pénzt is szerezhetek. Azonnal megértettem, milyen gyönyörűen válaszolt Isten a gyenge imámra. Hiszen Ő már régen megígérte: És amit könyörgésetekben kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek (Mt 21:22).

Végezetül arra szeretnélek bátorítani, kedves barátom, hogy bízz szerető Atyánkban, imádkozz, és ne feledj hálát adni neki!

Baráti tisztelettel, Andreea Radu

Adventus Egyesület