Szeptember 30.

Kedves barátom!  Ma reggel az Ani de liceu című dalra ébredtem. Az első versszakban elhangzott egy kérdés – Idő, hová mész? –, ami gondolkodóba ejtett, így hát megpróbáltam meghatározni az idő fogalmát.  Az idő olyan, akár egy folyó, a létezés állandó és meghatározatlan menetelése, illúzió. A kutatók szerint azon kevés dolgok egyike, ami változatlan ezen a világon. Általánosságban véve, az idő a percek, órák múlását jelzi, Tolkien viszont egy mélyebb szemléletmódot javasol: Mindaz, amit el kell döntenünk, az, hogy mit kezdünk a rendelkezésünkre álló idővel.  Életünk minden pillanata a döntések, cselekedetek lehetőségét tárja elénk, vagy épp életünket formálja az értékek, vágyak és prioritások alapján. Ha azt választjuk, hogy az igazán fontos dolgokba fektetünk időt – a Jézussal ápolt kapcsolatba, a családi és baráti viszonyokba, a szükségben levők megsegítésébe –, akkor örök érvényű gyümölcsöket fogunk teremni. És amikor eljön Jézus, hogy hazavigyen bennünket, nekünk is azt fogja mondani, mint a hűséges szolgának: Jól vagyon jó és hű szolgám… menj be a te uradnak örömébe (Mt 25:21).  Az idő ajándék. Mennyire értékeled?  Elmélkedj néhány percig a következő igeversen: Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok (Ef 5:16), majd próbálj válaszolni az alábbi kérdésre: Hogyan használhatnám ki még hatékonyabban a rendelkezésemre álló időt?  Baráti tisztelettel, Grosu Ioan Ilie Răzvan AMiCUS Kolozsvár