Szeptember 6.

Kedves barátom!Érezted-e valaha magányosnak és tanácstalannak magad, amikor komoly problémával álltál szemben? Volt-e olyan érzésed, hogy bár barátok vesznek körül, mégis megmagyarázhatatlanul magányos vagy? El akarom mondani, hogy nekem voltak ilyen tapasztalataim. Nem könnyű fiatalként olyan társadalomban élni, amely folyton befolyásolni próbálja fejlődésedet. Gyakran kerülünk szembe csapdákkal, és naponta fontos döntéseket kell meghoznunk. Sokszor gyötörtek kételyek – talán téged is. Ilyenkor túlságosan belemerültem a gondolatokba, és hagytam, hogy hol az egyik, hol a másik a befolyása alá vonjon. Végül aztán csak magamra hallgattam, de be kell vallanom, hogy ez nem járult hozzá a fejlődésemhez. Kedves barátom, amikor ilyen és ehhez hasonló nyomást érzel, amikor érthetetlennek tűnnek a gondolataid, akkor állj meg! Még ha nem is látod a kiutat, ne feledd, hogy különleges céllal lettél teremtve. Istennek terve van veled. Nekem nagyon sokat segített Pál apostol Filippibeliekhez írt tanácsa: Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban (Fil 4:6-7). Az élet olyan, mint egy lépcső. Rá kell lépned minden egyes fokára, és erősen kell hinned Abban, Aki életed adott neked! Hidd el, hogy az Ő ereje maga Jézus Krisztus, és ne feledd, hogy sosem vagy egyedül!Baráti tisztelettel, Denisa Daniela DănăilăAMiCUS Párizs