Szeptember 3.

Kedves barátom!Voltál-e valaha úgy, hogy elhanyagoltad Istent, mégsem éreztél lelkifurdalást? Ha a kérdésre igennel válaszolsz, te is közel állsz ahhoz az állapothoz, amelybe 2022 őszén jutottam. Tudtam, hogy emberileg semmit sem tehetek a világ legsűrűbben lakott országában, ahová Isten küldött, de Ő így szólt hozzám: Velem menni fog. India hatalmas ország, 1,4 milliárd lakosa van, egyik része hindu, másik része buddhista. Reggelente a következő gondolatokkal ébredtem: Uram, mit tehet egy 20 éves lány a bálványimádás hatalmas óceánjában? Különféle társadalmi rétegekhez tartozó emberekkel találkoztam, a legfiatalabbaktól a legidősebbekig, és Isten válaszolt a kérdésemre: Járulj hozzá egy imaház építéséhez, és vezess keresztséghez egy fiatalt! Lehetetlen Istennel élni úgy, hogy közben valami másra vágyunk. A világ sokszínűséget és számtalan módot kínál a boldogság eléréséhez, ennek ellenére… semmi sem hasonlítható ahhoz, amit Isten nyújthat. Közhelyesen hangzik? Nos, az emberi elme úgy van beprogramozva, hogy többet tanuljon saját tapasztalataiból, mint hallásból. Próbáld ki ezt magadon, és figyeld meg, hogy valóban így állnak-e a dolgok. Kezdetnek kérd Istentől azt, amire szerinted a hitednek szüksége van. Uram, szeretném, ha …. (folytasd, majd fejezd be a mondatot). Kívánom, hogy végül a te bizonyságtevésed is az legyen, amit Ézs 12:2 versében olvashatunk: Ímé, az Isten az én szabadítóm! Bízom és nem félek; mert erősségem és énekem az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm! Baráti tisztelettel, Emma AsanacheAMiCUS Kolozsvár