Szeptember 2.

Kedves barátom!Biztosan te is tudod már, hogy az életben milyen fontosak a barátok. Derűt hozhatnak az esős napokon, és mosolyt fakaszthatnak a könnyek közepette. Az igazi barát békét szerez a lelkednek. Jakab apostol levelében találjuk a következő tanácsot: Valljátok meg bűneiteket egymásnak, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok: mert igen hasznos az igaznak buzgóságos könyörgése (Jak 5:16). E szöveg befejező szakaszát általában megkönnyebbülve olvassuk, ugyanakkor mégsem tudjuk megélni, valahányszor be kell ismernünk valaki előtt a hibáinkat, hogy így az imáink is meghallgatásra találjanak. Azt gondolhatjuk, hogy a bűnök bevallásának elmaradásával követjük el a bűnt, csakhogy ilyenkor nem vesszük észre, hogy a probléma gyökere valójában nem más, mint a lelki büszkeség. Mindannyiunk életében eljön a pillanat, amikor fel kell állnunk a térdünkről, kézbe kell vennünk a telefont, vagy át kell ölelnünk valakit, és bocsánatot kell kérnünk. Ilyen magatartást vár el tőlünk igaz, mennyei Barátunk. Elvárja tőlünk, hogy tegyük sebezhetővé magunkat mások előtt, imádkozzunk velük, s így Vele való kapcsolatunkat is erősítsük. Értékeld jobban a barátaidat, mint tegnap, imádkozz értük, és kérj bocsánatot attól, aki ellen vétkeztél! Ne feledd: legjobb Barátod készen áll, hogy meghallgasson és felkínálja barátságának ajándékát!Baráti tisztelettel, Eliza HarasimAMiCUS Jászvásár