Augusztus 23.

Kedves barátom!Az emberi életre rányomják bélyegüket a holnap felőli aggodalmaskodás és a Vajon mi lesz most? típusú kérdések. A jövő tele van bizonytalansággal, ami egyre inkább eltávolít a tökéletes élet utópikus gondolatától, amiről minden ember álmodik ezen a földön. Próbáljuk egymagunk megoldani a problémákat, aztán amikor nehéz helyzetbe kerülünk, azonnal megfogalmazódik bennünk a kérdés: Hol vagy, Uram? Pedig eredetileg nem vontuk be Őt a terveinkbe. Itt lép közbe Isten jósága, hiszen Ő mindenütt és mindenkor, éjjel és nappal őrködik fölöttünk. Szomorú, de meg kell értenünk, hogy földi életünk hullámhegyekből és hullámvölgyekből áll, és senki sem mentesül a szenvedés alól. Mindezek mellett nem szabad elfelejtenünk, hogy az Úr mellettünk áll. Annyira megvakítanak bennünket a mindennapok nehézségei, hogy mi magunk válunk akadállyá az Isten felé vezető úton. Maradj egyedül Istennel, végy egy mély levegőt, figyeld meg a napnyugta színeit, a csillagokat, a virágokat és a fűszálakat. Ezeket a természeti csodákat Isten adta azzal a határozott céllal, hogy jelenlétére emlékeztessen, hisz megígérte: Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak (Ézs 41:10). Ha Jézus a barátod, ezen a világon bármilyen nehézségen túlteszed magad. Csak add át Neki aggodalmaidat, és Ő békességet ad neked! Baráti tisztelettel, Ancuța Dumitrean AMiCUS Bukarest