Augusztus 22.

Kedves barátom!Erős függetlenségi vágy él bennünk, és erre a függetlenségre törekszünk minden szinten, még az Istennel való kapcsolatunkban is. Saját szintünkre süllyesztjük Őt, mintha csak arra lenne képes, amire mi, emberek. Egy-egy helyzet rendezése érdekében megoldásokat kerestem, terveket szőttem, és pótterveket is tartogattam szükség esetére. Csakhogy az én módszereim és terveim mindig kudarcot vallottak. Amikor jól mennek a dolgok, a sikert magunknak tulajdonítjuk, viszont, amikor reménytelennek tűnik a helyzet, és a fejlemények rosszul alakulnak, közvetlenül vagy közvetetten Istent okoljuk, pedig nagy valószínűséggel egyáltalán nem vontuk be Őt a tervezésbe. Jézus mondja: Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek (Jn 15:5). Isten nélkül tényleg semmit sem tehetünk! Minél hamarabb megértjük és megtanuljuk ezt az igazságot, annál boldogabbak leszünk, megváltozik az Istenhez való viszonyulásunk, és munkatársaiként fogunk dolgozni az Ő szőlőjében. Arra bátorítalak, hogy adj át mindent Isten kezébe! Engedd, hogy Ő keressen megoldást megoldhatatlannak tűnő problémáidra! De kérlek, nehogy azt hidd, hogy nincs szükséged Jézusra a túlságosan banálisnak, említésre méltatlannak tűnő problémáid megoldásában! Hiszen tudod: nála nélkül tényleg semmit sem tehetünk!Baráti tisztelettel, Tășală AneloreAMiCUS Temesvár