Augusztus 14.

Kedves barátom!Mindenekelőtt felteszek egy kérdést: Van-e kellő bátorságod a mai társadalomban a jóságról beszélni? Manapság ez nem tűnik könnyű feladatnak. Valahányszor megpróbáltam, az emberek gúnyos kacajjal, cinikusan reagáltak. Napjainkban a jóság, a tolerancia és a nagylelkűség egyenértékűnek számít a sebezhetőséggel, és senki sem akar gyengének tűnni, senki sem szeretné, ha azért nem értékelnék az embertársai, mert ő jó. Ezzel szemben a Bibliában számos szöveg bátorít arra, hogy legyünk jók egymáshoz. Pál apostol írja: De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség (Gal 5:22). A világban ellenséges befolyásokkal fogsz találkozni. Kihívásokkal szembesülsz, amelyek próbára teszik vérmérsékletedet. Csak úgy tehetsz szert keresztény irgalomra, ha ezeknek ellenállsz, és nemes lelkületről teszel bizonyságot. Ha szelíden tűröd a bántást, ha az erőszakra jósággal válaszolsz, akkor azt bizonyítod, hogy Krisztus Lelke lakozik szívedben. Ellen G. White írja: „Nem az általuk elért eredmények, hanem cselekedeteik mozgató rugói, ezek fontosak Isten előtt. Az Úr többre becsüli a jóságot és megbízhatóságot, mint az elvégzett munka mennyiségét” (Bizonyságtételek a gyülekezeteknek, 2. köt., 510. o.). Nem kell magasztos dolgokat véghez vinned, hogy megváltoztasd a világot: a jóság egyszerű gesztusaival is megváltoztathatod embertársaid életét!Baráti tisztelettel, Irina RușanuAMiCUS Bukarest