Július 2.

Kedves barátom! Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen (Jn 3:16). A mai szöveg felfedezése mély hatással volt a hitemre és élettel kapcsolatos felfogásomra. Igazságaival szembesülve úgy éreztem, hogy az Isten szeretetével és az életemre vonatkozó tervével kapcsolatos felfogásom kitisztul, megújul és erőre kap. Lehet, hogy régebben úgy tekintettem a hitre, mint szabályok és hagyományok listájára, viszont ez a szöveg megmutatta, hogy a keresztény hit középpontjában egy felfoghatatlan szeretet és Isten végtelen áldozata áll. Megérettem, hogy Isten felajánlotta értem az Ő Fiát, noha én bűnös és tökéletlen voltam, ezért az alázat és hála mély érzete töltött el. Ez a felfedezés ösztönzött arra, hogy még mélyebb és autentikusabb hitéletet éljek. Kezdtem még tüzetesebben keresni és megismerni Istent, még jobban megértettem életemre vonatkozó tervét és akaratát. Többé nem éreztem, hogy felülkerekednek bennem a kételyek és a félelmek, az örök élet ígéretében békére és nyugalomra leltem, és bízni kezdtem abban, hogy a Magasságos szeret és értékel engem. Ez a szöveg minden nap arra emlékeztet, hogy Isten szeretete valóságos, és személyesen felém irányul. Arra bátorít, hogy éljek szeretetteljes, nagylelkű életet, tudva azt, hogy minden tettem és szavam a kapott szeretet és kegyelem visszatükröződése. Baráti tisztelettel, Naomi GemeneanuAMiCUS Craiova