Június 29.

 Kedves barátom!És sokat beszéle nékik példázatokban, mondván: Ímé kiméne a magvető vetni (Mt 13:3). Képzelj el egy magvetőt, aki kimegy az előkészített szántóföldre elhinteni a magot. A mag egy része az útszélre esik, ahonnan azonnal felkapkodják a madarak, egy másik része a kövek közé hull, és bár kikel, mivel nem növeszt mély gyökeret, a nap hevétől elszárad. Aztán vannak olyan magvak is, amelyek a tövisek közé hullnak, és elfojtják őket a világ elfoglaltságai és gondjai. A magok egy része azonban a jó földbe hull, növekedni kezd és gazdag termést hoz. Azt gondolom, hogy mindannyian hasonlítunk a fenti talaj-típusok valamelyikéhez. Néha úgy érezzük, hogy a mag az útszélre esett, mert az előttünk tornyosuló akadályok egyszerűen megfosztanak az álmainktól. Máskor a nehézségek közepette is próbáljuk megőrizni a bizalmunkat, de ilyenkor úgy érezzük, hogy a mag a kövek közé hullott. Vagy épp az az érzésünk támad, hogy a magvak a tövisek közé hullottak, mivel elhatalmasodnak fölöttünk a gondok és a problémák. Barátom, nem szabad elfelejtenünk, hogy hasonlíthatunk azokhoz a magvakhoz is, amelyek a jó földbe estek. Tanúsíthatunk fogékonyságot Isten Igéje iránt, hogy szívünkben erőteljes és egészséges hit növekedjék. Bőséges termést teremhetünk az Ő országa számára. Így hát, kedves barátom, próbáljunk meg olyanok lenni, mint a jó föld, fogadjuk be Isten tanításait és szeretetét, szívünkben pedig ápoljuk a bizalom és a reménység palántáit. Az Ő segítségével leküzdhetünk bármilyen akadályt, és gazdag termést hozhatunk magunk és mások örömére! Baráti tisztelettel, Băjan AndreeaAMiCUS Pitești