Április 29.

Kedves barátom! Próbáljuk meg együtt körülírni egy lusta ember profilját. Szerintem a lusta ember szívesen alszik napközben is, kihasználja mások adakozókészségét és irgalmát, nem próbálja meg még a legkisebb erőfeszítést sem megtenni valaminek az eléréséért, nincs kedve bármit is cselekedni, és egyetlen szenvedélye az időpocsékolás. Ha viszont alaposan megvizsgáljuk Józsué feddő szavait, rájövünk, hogy sokszor épp mi – te és én – bizonyultunk lustáknak. Ezen akár fel is háborodhatsz, és érvelhetsz azzal, hogy milyen sok időt töltesz az egyetemen vagy a munkahelyeden. Csakhogy a hajdani Izraelhez hasonlóan sokszor uralmuk alá vonnak a mulandó dolgok, és megelégszünk a középszerűséggel, s amikor szolgálatra kérnek, röviden csak ennyit válaszolunk: Most nincs kedvem. Hosszú vándorlásuk után az izraeliták végre örülhettek a kananeusoktól szerzett prédának. Beszippantotta őket a kényelmes élet, és megfeledkeztek arról, hogy az egész országot meg kell hódítaniuk. Amikor szívünkbe fészkeli magát a semmittevés, és elillan belőlünk a tenni akarás a gyülekezetben vagy a társadalomban, Isten tőlünk is megkérdezi: Meddig vonakodtok még elmenni? (Józs 18:3). Istennek magasztos terve van veled. Gyönyörű ajándékokkal ruházott fel, mert főszerepet szánt neked a földi missziómunkában. Amikor a segítségedet kérik, válaszolj nyitott szívvel! Mindenben teljesíts 100%-kal, és kezdeményezd, hogy a baráti köröddel tegyetek valamit embertársaitokért!Űzd ki szívedből a restséget, és mondj IGEN-t Isten hívására! Baráti tisztelettel, Anaiss Vasilache AMiCUS Bukarest