Április 23.

Kedves barátom!Képzeld azt, hogy a tengerben úszol. Miközben arra összpontosítasz, hogy a hullámokat átszelve a nyílt vizekre juss, észre sem veszed, hogy hatalmas erők hatnak rád. A hullámok megpróbálnak visszasodorni a partra, miközben egy tengeri áramlat is azon van, hogy magával ragadjon: vagy jobbra, vagy balra sodor. Aztán amikor végre nyugodtan visszanézel a partra, már nem látod a családodat és a barátaidat. Az áramlat észrevétlenül magával sodort. Emberi kapcsolatainkban a gondolatok és az érzelmek hasonló módon befolyásolnak bennünket, és mielőtt ráeszmélnénk, máris tovasodortak azoktól az elvektől, amelyekhez ragaszkodunk. Még a mai társadalom is elfogadja a következő bibliai elvet: Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok (1Kor 15:33). Mégis felteszed a kérdést: Nem túlzás a környezet befolyását hangsúlyozni? Talán nem is annyira erőteljes ez a befolyás, mint ahogy a szüleink vagy az idősek próbálják meg beállítani… A környezet befolyása nehezen érzékelhető – valójában észre sem vesszük, hogy létezik. Pál apostol viszont ráérzett ennek a befolyásnak az erejére, ezért is küldte ezt a különleges üzenetet Timótheusnak: Senki a te ifjúságodat meg ne vesse, hanem légy példa a hívőknek a beszédben, a magaviseletben, a szeretetben, a lélekben, a hitben, a tisztaságban (1Tim 4:12). Gondolkozz el Jim Rohn következő szavain: Annak az öt személynek vagyunk az együtthatója, akivel a legtöbb időt töltjük. Szívleled meg Pál tanácsát is! Válaszd meg bölcsen azt a „társaságot”, amelyhez tartozni szeretnél! Baráti tisztelettel, Andrei RașcuAMiCUS Jászvásár