Április 11.

Kedves barátom! Kértél-e valaha kölcsön valamelyik barátodtól egy különösen értékes tárgyat, drága autót vagy márkás táskát? Ha igen, próbálj visszaemlékezni arra, hogy milyen nagy gonddal vigyáztál arra a bizonyos tárgyra.Az elmúlt napokban ráeszméltem, hogy minden, amim van, Istentől kapott ajándék. Tudom, hogy ezzel nem mondtam újat, ellenben hiszem, hogy mi, emberek nem gondolunk túl gyakran erre. Vajon mennyiben változna meg az életmódom, ha gyakrabban gondolnék arra, hogy az egészségem is ajándék, vagy hogy a képességeimet nem saját érdemeimnek köszönhetem? Mindezek nem az enyéim. Amivel rendelkezünk, az nem a sajátunk, és nem csak úgy kijár nekünk. Ha abban a tudatban élünk, hogy mindent az Úr jóindulatának köszönhetünk, akkor máris elkezdünk másképp gondolkodni. Elkezdünk a már birtokolt csodálatos megvalósításainkra összpontosítani, és kevesebbet aggódunk azért, amit még nem sikerült elérnünk. Lehet, hogy elkezdünk másképp tekinteni az életre, vagy elkezdjük megváltoztatni a prioritásainkat. Észrevesszük azt, ami végeredményben fontos. Végül pedig boldogabbak leszünk. Vajon miért? Azért, mert tudatosul bennünk az Istentől kapott ajándékok felbecsülhetetlen értéke. Vedd észre, hogy az életedben milyen drága az Ő kegyelmessége (Zsolt 36:8)! Tudnod kell, hogy az Úr szárnyainak árnyékában megtalálhatod a boldogságot!Baráti tisztelettel, Teodora EnacheAMiCUS Bukarest