Április 5.

Kedves barátom!Többször feltettem magamnak a kérdést: vajon a nehézségek közepette hogyan kellene eljárnom, hogy ne veszítsem el a józan gondolkodásomat? Talán sosem gondoltál rá, de az ember sok szempontból hasonlít a folyóhoz: bizonyos irányba folyik, és különféle módon nyilvánul meg – egyesek tajtékosak, mások csendesebbek. Van céljuk, és minden folyó valamibe beletorkollik. De ami a legfontosabb: minden folyónak van eredete, vagyis forrása. A folyókhoz hasonlóan nekünk is van irányunk – vagy jó, vagy rossz; továbbá eltérő módon járjuk ezt az utat, és nekünk is van végcélunk és eredetünk, forrásunk. Gondoltál-e valaha arra, hogy milyen sok közös vonás van közted és egy folyó között? A folyóhoz hasonlóan az ember is kiléphet a medréből. A folyó kiszáradhat, ha elszakad a forrástól, hasonlóképpen az emberi is kiszárad, élettelenné válik, ha elszakad Jézustól. A folyó is lehet olyan, mint az ember: csalóka – a felszíne nyugodt, de ha engedve a hívogató látszatnak, bemártózol a vizébe, a felszín alatti áramlatok magukkal ragadhatnak, és vízbe fúlhatsz. Mi az tehát, ami meghatározza egy folyó azonosságát, és ami sosem változik a létezése során? A forrása. Kedves testvérem, emlékezz a Forrásodra! Ne feledkezz meg azonosságod Eredetéről! Jusson eszedbe, hogy Isten a kezével alkotott téged! A sivatagon át kígyózó folyó mindent újjáéleszt maga körül. Életre kelti a tájat. Partjain megjelenik a zöld pázsit, virágok nyílnak, és állatok jönnek inni a vizéből. Legyél folyam az élet pusztájában, hogy felüdíthess minden embert magad körül! De hogy valósíthatnád ezt meg, ha közben megszakítod a kapcsolatot a Forrással, az élet Forrásával, Jézussal? Ő mondta: Aki hisz énbennem, amint az írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből (Jn 7:38). Szeretetét ontja rád, és általad megáldja szeretteidet is. Járulj az élet Forrásához! Baráti tisztelettel, Roberto ChicoșAMiCUS Bukarest