Március 29.

Kedves barátom!Javaslom, beszéljünk egy kicsit a személyes fejlődésről. Manapság sokat hallani erről. Meggyőződésem, hogy te is szeretnél a legjobbá válni, a legjobb teljesítményt nyújtani, végeredményben Isten is ezt várja el tőlünk. Amikor belekezdtem a képességek, az ismeretek és a tulajdonságok elsajátításának folyamatába, téves elképzelésem volt arról, hogy Isten ezeket hogyan kínálja fel nekünk. Arra kértem Őt, hogy tegyen türelmesebbé, de semmi sem változott meg bennem egy szempillantás alatt, viszont az Úr a türelem fejlesztésének lehetőségeit kínálta fel számomra. Amikor arra kértem, hogy tegyen hűségesebbé, olyan nehézségeket adott, amelyekkel próbára tette és megerősítette a hitemet. Az Úr felkínálja a fejlődés alkalmait, ez viszont nem jelenti azt, hogy könnyű és szenvedéstől mentes lesz az utunk. A szenvedés elengedhetetlen, ellenben van lehetőségünk kiválasztani, hogy milyen szenvedésben legyen részünk: a fegyelmezés vagy a megbánás fájdalmában. Mit gondoltok? A fejlődés és a szenvedés egyazon érem két oldala, ezért nincs olyan, hogy te csak az egyiket akarod megszerezni. De ez ne rettentsen el, hanem ellenkezőleg, lelkesítsen a próbákban, hiszen tudjuk, hogy miután az Úr segítségével kivívjuk a győzelmet, közelebb kerülünk valódi teljesítőképességünkhöz. Pál mondta: Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság békességes tűrést nemz, a békességes tűrés pedig próbatételt, a próbatétel pedig reménységet (Róm 5:3-4). A nehézségekben jusson eszünkbe, hogy a próba célja jellemünk Istenhez való igazítása. Fogadd el az Úr rád vonatkozó tervét, és akkor biztos lehetsz abban, hogy ez a terv segíteni fog abban, hogy jobbá válhass! Baráti tisztelettel, Răzvan AgaAMiCUS Temesvár