Február 9.

Kedves barátom!Lehet, hogy néha megfeledkezel arról, hogy a földi élet után még következik valami. Ezt mindannyian el szoktuk felejteni… Kérlek, figyeld meg a telefonkészüléked töltőjét, és képzeld azt, hogy azt a 80 vagy 90 évet, amit feltételezhetően élni fogsz, a töltő csatlakozója jelképezi, a hosszabb kábel pedig az örökkévalóságot. Ez is csupán szerényen szemlélteti a valóságot, azonban ha az összképet nézed, megállapíthatod, hogy az örökkévalóságra vonatkozóan egyszerűen nem rendelkezünk összehasonlítási alappal. Bármilyen sok próbával és nehézséggel is szembesüljön egy ember ezen a földön, mindezek mégis kevésnek tűnnek az örökkévalósághoz viszonyítva. A Biblia kijelenti, hogy a földi élet csak pára, ami hamar elillan (Jak 4:14). Mivelhogy nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra; mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók (2Kor 4:18). Ha ezzel a látásmóddal rendelkezünk, és ezt a minden várakozásunkat felülmúló esélyt megkaptuk az élettől, akkor vajon nem lenne érdemes „feláldozni” érte az időnket vagy a kényelmünket? Bizonyára nem könnyű elszakadni a világtól, de tekintsünk a végcélra. Általában hajlandók vagyunk hatalmas áldozatokat hozni teljesítmény, társadalmi státusz, család, stb. érdekében, örök sorsunkért viszont miért nem teszünk meg minden tőlünk telhetőt? Van egy számomra kedves mondás: Ne vedd komolyan az életet, mert mulandó! Vedd komolyan a hitet, mert az örök!Őrizd meg elmédben az örök élet kilátásait, és ne feledd, hogy a földi élet csupán a kezdet!
Baráti tisztelettel, Golea Diana SofiaAMiCUS, Marosvásárhely