Február 6.

Kedves barátom!Kissé nehézkesen tanulok meg bizonyos dolgokat, és ez történt akkor is, amikor az autóvezetés technikáját próbáltam elsajátítani. Miután megszereztem a jogosítványt, egyáltalán nem bíztam magamban és vezetési képességeimben – főleg akkor, ha egyedül ültem autóba. Ezért sosem indultam úgy útnak, hogy ne imádkozzak Isten oltalmáért. Ha kiváló autóvezető lettem volna, talán elkerülte volna a figyelmemet az imádkozás, és inkább hajlottam volna arra, hogy saját képességeimben bízzak…Sokáig gyengeségnek és akadálynak tekintettem mindezt. Szerettem volna úgy autóba ülni, hogy ne kelljen rettegnem. Később azonban rájöttem, hogy ez egy nagyon fontos lecke volt számomra. Ha tudod, hogy egy bizonyos területen gyengébb vagy, sokkal inkább tudatosul benned az is, hogy Istentől függsz. Minden ember életében van olyan terület, amelyen nem ér el kiváló eredményeket, gyengébben teljesít, ami valójában egy tövis a testében, mint a Pál esetében. Isten gyengeségeket hagyott bennünk, hogy ezáltal jobban megértsük: ne bízzunk a saját erőnkben, hanem hagyatkozzunk az Ő hatalmára! És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem. Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős (2Kor 12:9-10). 
Baráti tisztelettel, Osceanu RamonaAMiCUS, Krajova