A jóság mint korlát

„Az Úr pedig mondá: Avagy méltán haragszol-é?” (Jón 4:4)

Jónás története a kudarcot vallott próféta eseteként maradt fenn a történelemben. Menekülni próbált Isten elől, mert nem volt hajlandó teljesíteni a rá bízott küldetést. Lenyelte őt egy nagy hal, de kitartó imáinak köszönhetően három nap után kiszabadult a hal gyomrából. Ninivében aztán megmutatta az igazi arcát: kérdőre vonta Istent. Számításai szerint Isten túlságosan jó ahhoz, hogy teljesítse azt, amit megjövendölt. És igaza volt, mert Isten elfogadta a niniveiek megtérését. Jónás megharagudott, és Isten ekkor kérdést intézett hozzá: „Méltán haragszol?” 
Mielőtt pálcát törnél Jónás fölött, ne feledd, hogy mi is ilyenek vagyunk: menekülünk Isten elől. Nem akarunk eleget tenni az isteni elvárásoknak. Szívesen rejtőzködünk, és csak néha-néha könyörgünk imában isteni segítségért. Lelki küzdelmeinkben kérdőre vonjuk Istent, és elvárjuk, hogy hozzánk hasonlóan gondolkozzon. 
Ne feledd, hogy Isten az Ő jóságában felkínálja neked és a körülötted lévőknek a megtérés lehetőségét. Jósága olyan, mint az útszéli korlát. Jóindulatában oltalmazza az életedet, és az Őt jellemző jóakarattal segít elkerülnöd a kudarcokat. Ne gerjedj haragra, amikor a dolgok rossz irányba haladnak! Ne fordítsd el a tekintetedet Istentől, hanem hallgass meg minden tőle jövő belső hívást!
Imádkozz mennyei segítségért!

Kihívás: Ne gerjedj haragra! Halld meg Isten hívását!