Isten ajándéka – a megbocsátás

„Ahol pedig bűnök bocsánata vagyon, ott nincs többé bűnért való áldozat.” (Zsid 10:18)

Életem legnyomasztóbb pillanatait nem a testi szenvedés vagy nélkülözés okozták, hanem a csend pillanatai. Arról a csendről beszélek, amely akkor telepedik rád, amikor leleplezik egy kellemetlen következményekkel járó, meggondolatlan cselekedetedet, illetlen megszólalásodat, vagy faragatlan magatartásodat. Véleményem szerint olyan ez a pillanat, mint egy állandóan zavaró tüske.
Eszembe jut édesanyám, akinek nagyon sok szenvedést okoztam. Nem felejtem el azokat a fontos leckéket, amiket akkor kaptam, amikor úgy döntött, hogy nem reagál többé a kellemetlenkedéseimre. Ó… milyen szörnyű volt! Várni földbe szegzett tekintettel… Várni a szabadulás hangját… Egy szót édesanyádtól, egy jelet, hogy megbocsátott és minden rosszaságodat a feledés tengerébe vetette.
Édesanyám remekül alkalmazta a hallgatást a megbocsátás előszobájaként. Így készítette elő a terepet a felszabadulás pillanatára. Minden alkalommal felajánlotta a kiútat, s így a megbocsátás igazi ünneppé vált. Ezt követte az ölelés, az anyai csók, a gyöngéd gesztus. Ezeknek az volt a rendeltetésük, hogy meghatározzák a szabadulás pillanatát. Így tesz Isten is. Megbocsát. Ez az Ő ajándéka számodra. Megteheti, hiszen a megbocsátás árát Jézus már kifizette a Golgotán. Nincs is nagyobb csoda az isteni megbocsátásnál!
Imában köszönd meg Jézusnak a megbocsátás ajándékát! 

Kihívás: Örülj a Jézus által felkínált megbocsátásnak!