A megbocsátásban fáradhatatlan Isten

„Hagyja el a gonosz az ő útját, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban.” (Ézs 55:7)

Az indiánoknak van egy történetük, ami az anyai szeretetről szól. Úgy esett, hogy egy fiú beleszeretett egy lányba. A lány tudatában volt annak, hogy milyen erős kötelék fűzi a fiút az édesanyjához, ezért arra kérte jövendőbelijét, hogy iránta érzett szeretetét bizonyítandó, hozza el neki az édesanyja szívét. Ha megteszi, hajlandó hozzámenni feleségül. A fiú nehéz helyzetbe került. Hogyan tudná kifejezni a lány iránti szeretetét úgy, hogy ne vegye el az édesanyja életét. Mivel nem volt más kiút, könnyes szemmel tett eleget a lány kérésének. Fájdalomtól lesújtva futott felé, kezében az édesanyja szívével. Mielőtt a lány elé ért, hirtelen megbotlott, és esés közben a magas fűbe ejtette a szívet. Miközben elkeseredetten kereste, a szív hirtelen megszólalt: „Fiam, megütötted magad? Nem fáj semmid?” 
A történetnek egyszerű tanulsága van. Az édesanya sosem szűnik meg szeretni. És mivel szeret, áldozata révén képes megbocsátani, függetlenül attól, hogy milyen mély sebet okoztál neki. Isten fáradhatatlan. Nincs olyan akadály, amely miatt megszűnne megbocsátó készsége. Kész minden nap eltörölni vétkeidet és bűneidet. Ez a mennyei tulajdonság óriási hír számunkra. Ne áltasd magad azzal, hogy bármire képes vagy. Isten megbocsáthat és meg is bocsát, neked azonban el kell hagynod a rossz szokásaidat és a gonoszság útjait. Vesd el a kétes, szennyes gondolatokat! Térj Istenhez, mert Ő szeretettel megbocsát! 
Imádkozz, hogy meg tudj szabadulni a bűnös szokásoktól! 

Kihívás: Alakíts ki helyes szokásokat, és többé ne a környezetedre, hanem Istenre hallgass!