A sors nyomai

„Legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé.” (1Kor 11:1)

Az alábbi szemléltető példát személyes irataim közt találtam. Egy férfi türelmét veszítve, ingerülten eldönti, hogy lelke megnyugtatása végett elmegy hazulról. Kint friss hóréteg fedte a tájat. A dermesztő hidegben tétovázás nélkül elindul a kocsma felé. Mielőtt belépne az emberi értelem elaltatására szolgáló helyiségbe, még egyszer hátranéz. Meglepetésére mögötte egy alacsony termetű, rendetlenül öltözött árny imbolyog dideregve. 
A felnőtt férfit nyugtalanság fogja el. Próbálja meggyőzni magát, hogy nem igaz, amit lát. A fia lépked mögötte. Közvetlenül utána hagyta el a házat. A frissen hullott hóban édesapja lábnyomait követte, most pedig dideregve várja apja reakcióját. 
Emberünket villámcsapásként éri a felismerés. Miért nem gondolt arra, hogy a nyomai egy másik személy sorsát is meghatározhatják? 
Nincs szükség sok elméletre ahhoz, hogy megértsd a történet tanulságát. Az élet tele van az előttünk járó emberek nyomaival. Egyes nyomok az életre vezetnek, mások pedig a kudarc és a gonoszság irányába. A hátul érkezők általában valakinek a nyomait követik. A sorsodat a döntéseid határozzák meg. Választhatod azt, hogy Jézus nyomdokain fogsz járni, vagy dönthetsz úgy is, hogy az isteni tervvel ellentétes úton haladsz. Csak két lehetőség van: vagy Jézussal jársz, vagy a gonoszokkal. Azok a nyomok fogják alakítani a sorsodat, amelyeket követsz.
Imádkozz, hogy Isten mellett építsd a sorsodat! 

Kihívás: Járj ma Jézus lábnyomában!