Kitartás

„Ezek azok, akik asszonyokkal nem fertőztették meg magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, valahová megy.” (Jel 14:4)

Nem vagyunk egyformák. Lényünket meghatározó sajátságos elemeket viselünk magunkon: szemünk színét, testünk magasságát, súlyát, hajunk színét, egyéni ízlésünket. Ez a sokféleség azonban nem akadályoz meg abban, hogy igyekezzünk elsajátítani egyfajta konvencionális kinézetet. Gondolj csak a kilókkal vívott küzdelemre. Puskagolyó sebességével kezded el. Az első nap alaposan méregeted a falatokat, edzel és figyelsz a mozgásodra, másnap pedig folytatod a tudatos életet. De eltelik egy hét, s a lelkesedésed mintha veszítene az erejéből. Hetek múltán aztán van-e még egyáltalán miről beszélni? Állsz a mérlegen, s az arcod mindent elárul… 
Kitartónak kell lenned, ha változtatni akarsz a szokásaidon. Mindennapos, állandó, megszakítások és szünetek nélküli helytállásra van szükséged. A siker kulcsa a folytonosságban rejlik. János is felismerte ezt az elvet, ezért jelentette ki tisztán, érthetően: „Követik a Bárányt, valahová megy.” Itt az erős jellemű emberekről beszél. Olyan fiatalokról és felnőttekről, akik megtanulták, hogy nem hátrálhatnak meg. Ők azok, akik áttörik a csüggedés falát, és ellenállnak a lemondás kísértésének. Ezek az emberek még a hátrányos körülmények ellenére is haladnak előre. Vajon mi készteti őket? Minden bizonnyal egy pontosan meghatározott cél. Egy olyan ügy, amelyért hajlandók bármit feladni. Válaszolj őszintén: van-e az életednek ilyen átfogó célja? 
Imádkozz, hogy naponta kitartóan tudd követni Jézust! 

Kihívás: Legyen életed legfőbb célja a Jézussal való barátság!