Kételyek nélkül

„De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, amelyet a szél hajt és ide s tova hány.” (Jak 1:6)

Kedvelem a tenger hullámait. A nagyobbakat csak hosszan nézem, a kisebbekben pedig meg is mártózom a part közelében. Nem tudom, te hogyan viszonyulsz a hullámokhoz, de biztosan tudod, hogy mennyire „csalafinták”. A szél hatására megváltoztatják az irányukat, ezért sosem fogsz két egyforma hullámmal találkozni. 
Jakab a kételyt a tenger „habjához” hasonlítja. Micsoda erő van ebben a szemléltetésben! A kételyt melengető embernek folyton „tajtékzik” a lelkiállapota, és egyre következetlenebb érveket keres. Ez azért van, mert a bizonytalanság burkában él. Sajnos az ilyen életmód lépésről lépésre tönkreteszi a hit alapját. Az Istenbe vetett bizalom tönkretételének furcsa módja a kétely folyamatos hangoztatása, ami a fejlődésedre nézve is veszélyes. Nem fogja elrabolni a hitedet, viszont rést ver a bizalmadon azzal, hogy folyton csapást mér a hitedre. Hogy miért? Nos, ezt a kérdést neked kell megválaszolnod. 
Az Istenhez való közeledés hitet igényel. Ehhez belső elhatározásra van szükség, amit nem egy napra, hanem egy egész életre kell kiépíteni. Próbálj meg többet tenni az Istenbe vetett bizalmadért, és meg fogsz szabadulni a kételyek hullámaitól! 
Imádkozz, hogy elnyerhesd az Istenbe vetett bizalom erejét! 

Kihívás: Tedd próbára az Urat, és figyeld, hogyan válaszol a szükségleteidre!