Határozott meggyőződés

„Amiért szenvedem ezeket is: de nem szégyenlem; mert tudom, kinek hittem.” (2Tim 1:12)

A frontvonal mindkét oldalán, az egymással szembenálló táborokban egyre súlyosabbá vált a helyzet. Folyamatosan érték a katonákat a találatok. A fájdalom kiáltásai töltötték be a léget. A lövészárokban a szakaszvezető parancsot adott egyik katonájának: „Hozd fedezékbe a sebesülteket!”
A katona beleegyezően bólintott, aztán a karórájára pillantott, de nem mozdult. A parancsnok dühösen ráripakodott: „Mire vársz?” Nyugodt választ kapott: „Édesanyám mindig ugyanabban az időpontban imádkozik értem. Meg vagyok győződve, hogy az imái meghallgatásra találnak. És most várnom kell még néhány percet, míg eljön édesanyám imádkozási ideje.” 
A „kell”, „megteszem”, „beütemezem” igékkel teletömött napirendedben tűzz ki fix pontokat is. Ezek olyan meggyőződések, amelyek egyre érettebbé válnak az évek során. Meggyőződések révén – de meggyőződések nélkül is – haladhatsz előre. Előbbi és utóbbi közt a különbséget a biztonság adja. Ifjúként sokszor szembesülsz azzal a kihívással, hogy élned kell az életed. Habzsolhatod, mint egy kutya, de úgy is élhetsz, mint Isten embere. Előbbiben csupán az tudatosul benned, hogy éltél, de a másodikban már rájössz, hogy célja is van az életednek. Pál nem bánkódott a múltjáért, de nem is élt fütyörészve a jelenben. Idejét élete céljának meghatározására szentelte. Amint megismered azt, aki szavatolhatja életed biztonságát, máris kijelentheted, hogy tudod, miért élsz. 

Imádkozz ma azért, hogy szilárd meggyőződésekre tehess szert!
 
Kihívás: Élj érett gondolkodású, hűséges emberként!