A rombolások okozta károk helyrehozatala

„Zákeus pedig előállván, monda az Úrnak: Uram, ímé minden vagyonomnak felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit patvarkodással elvettem, négy annyit adok helyébe.” (Lk 19:8)

Huszonhét éves voltam. Kevés lelkészi tapasztalattal rendelkeztem, de máris bonyolult helyzetekkel szembesültem. Tudtad, hogy vannak „hittestvérek”, akik nem beszélnek egymással már 20–30 éve? Én épp egy ilyen helyzettel találkoztam. 
Látogatásaim során eljutottam egy ilyen személyhez. Az eleinte tartózkodó vendéglátóm végül kiöntötte a lelkét. Perceken át hallgattam a panaszkodását, a sérelmeit és a nevetséges érveit. Aztán elkezdtünk beszélni a jövőről. Mihez kezd? Továbbra is apasztja magát, mint a tőről leszakított virágszál? Szíve nem vágyik nyugodtabb napokra? 
Imádkoztunk, s aztán láss csodát: a következő szombaton eljött a gyülekezetbe. A testvérek csodálkoztak. A hölgynek sikerült elbeszélgetnie azokkal, akiket éveken át került. Zákeushoz hasonlóan elhatározta, hogy helyrehozza embertársaival megromlott kapcsolatát. Ez hatalmas kihívás. Jézus sosem hagyta helyrehozatlanul a megromlott dolgokat, nem fogja hagyni, hogy egyedül járj a romba dőlt múltaddal. Jézus karjában erő van, s ha ezt az erőt alázattal felhasználod, olyan módon erősíti meg a döntéseidet, hogy többé nem fogod tönkretenni a kapcsolataidat.
 
Imádkozz, hogy békében élhess embertársaiddal! 

Kihívás: Keresd ma az alázat erejét, és légy alázatos embertársaid iránt!