Az önmagadról alkotott kép átértékelése

„Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram!” (Lk 5:8)

Láttam egy érdekes illusztrációt. Egy fiatalember valamelyik európai főváros utcáján sétál, amikor egy közeli hangversenyterem felől gyönyörű női éneklést hall. Ügy dönt, hogy belép a terembe. A színpadon egy fiatal hölgy csodálatos előadása zajlik. A fiatalembert elvarázsolja az énekesnő hangja. Az előadás végén megvárja a művésznőt, és felajánlja neki a barátságát. A lány némi vonakodás után végül beadja a derekát, és elindulnak a barátság útján. Nemsokára már egy hotelszobában látjuk őket, a nászúton. A lány lefekvéshez készülődik, a fiú pedig épp akkor lép ki a fürdőszobából, ám… döbbenet…
A fiú meglepődve veszi észre, hogy az éjjeliszekrényen különböző kiegészítők hevernek: műszempillák, paróka, műfogsor, műkörmök… Ekkor látja meg először szerelmét a maga természetességében. A fiatal férj sokkos állapotban ül le a neje mellé, és csak nagy nehezen sikerül motyognia valamit: „Most énekelj, kedvesem! Énekelj…” 
Péter is átélte azon kiegészítők elvesztésének tapasztalatát, amellyel mi, emberek próbálunk előnyösebb képet mutatni magunkról. Elbukott és segítséget kért. A bűn olyan teher, amelytől csak akkor szabadulhatsz meg, ha találkozol Jézussal. Csak Ő adhatja vissza igazi értékedet. 

Imádkozz, hogy fel tudd fedezni a kegyelem szépségét! 

Kihívás: Járj Jézussal, hogy megláthasd saját természetes szépségedet!