Hang a „falak” mögül

„És beméne ott egy barlangba, és ott hála. És ímé lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, és monda néki: Mit csinálsz itt, Illés?” (1Kir 19:9)

Sötét éjszaka volt. Valahol a magyar-osztrák határon próbáltam lépést tartani a csoporttal, amelyet egy szótlan személy vezetett. Nem beszélhetett, mert a határőrök bármikor észrevehettek és letartóztathattak. Életem legszörnyűbb éjszakája volt. Semmit sem láttunk, vakon bukdácsoltunk át dombokon, erdőkön, völgyeken, míg végül osztrák területre értünk. Aztán meghúzódva kellett várnunk, míg sorra utánunk jönnek az ismerősök. Kíméletlen, sűrű záporesőben hallottam meg az unokatestvérem fojtott hangját: „Doru!” A felszabadulás hangja volt, ami kiragadott az éjszaka alatt rám nehezedő gondolataimból. Végre a nyugalom és a reménység útjára léphettem. Mindez az 1989-es rendszerváltás utáni években történt. Édesapám elvesztése után a túlélés lehetőségeit kerestem. Az a hang még mindig visszacseng a fülemben. Illés azon az éjszakán a barlangban szembesült Istennel. Saját „falaid” között te is szembesülni fogsz Isten erőteljes hangjával. Kész vagy válaszolni? Sürgős és kimerítő dilemmáid közül az Istennel való párbeszéd szükségessége ólómként nehezedik rád. Kész vagy feladni egyéni terveidet, hogy meghallhasd Isten hívását?

Imádkozz azért, hogy tudj igennel válaszolni az isteni hívásra!

Kihívás: A körülötted levő akadályokat változtasd az Isten iránti engedelmesség alkalmaivá!