A megértés értéke

„Megvallom azért, hogy nem értettem; csodadolgok ezek nékem, és fel nem foghatom.” (Jób 42:3 u.r.)

Tettél-e értelmetlen dolgokat? Kalandoztál-e olyan cselekedetek területére, amelyeket te magad sem értettél? Pontosabban, érdekelt-e valaha téged, hogy mennyire fontos ismerned és értened a tetteidet? A korábban ügyvédként dolgozó Ravi Zacharias a nyugati világ egyik híres egyetemén tartott előadást, amikor az egyik diák provokatív kijelentést tett: „Ebben az életben semminek sincs értelme!” „Ezt te sem hiszed!”, válaszolta Ravi. A fiatalember erre értetlenül vállat vont. Az ügyvéd ekképpen folytatta: „Ha az életnek nincs értelme, akkor a te szavaidnak sincs. Ha viszont mégis van értelme az életnek, akkor a kijelentésed hazugság.” Ezek hallatán a diák egyszerűen szó nélkül maradt. Amikor csak az érvelés kedvéért és a jogaidra hivatkozva lépsz a kérdések tűzzáporába, hagyd abba az adrenalin-gerjesztést, és próbáld megtalálni a kérdéseid értelmét. Az életben dühönghetsz az emberek, a meggondolatlan keresztények vagy a különféle jelentéktelen evangélisták miatt, sőt még azok miatt is, akik az üdvösség birodalmi kardjával próbálnak szőrszálhasogatóként mutatkozni. Bár jogos a reakciód, mégsem hiszem, hogy becsületes dolog Jóbhoz hasonlóan a „miért”-ek mögé barikádoznod magad, mielőtt felfognád szavaid értelmét. Létezik egy minimális elvárás azokkal szemben, akik engedik, hogy eluralkodjon fölöttük a lázongó lelkület: ismerniük kell a szavaik értelmét. Imádkozz, hogy érvelés közben is meg tudd őrizni a nyugalmadat!

Kihívás: Mielőtt reagálnál, szánj rá időt, hogy megérthesd a szavaid és a tetteid jelentőségét!