Börtönlogika

„De az Úr Józseffel vala, és kiterjeszté reá az ő kegyelmességét és kedvessé tevé őt a tömlöctartó előtt.” (1Móz 39:21) 

Amikor beléptem a nagyenyedi börtönbe, a szívem hevesen kalapálni kezdett. A rácsok és a foglyok egyenruhájának látványa nyugtalansággal töltött el. A fiatalabbak arckifejezése beleégett a retinámba. Haragos modort és gesztusokat véltem felfedezni alapos méregetéseikben és magatartásukban. 
Minden szavamat alaposan átgondoltam. Odafigyeltem a mondatokra. Nem volt szabad provokálnunk őket, és közvetlen üzeneteket sem közölhettünk velük. A szavak között egyensúlyozva rövid kérdést intéztem hozzájuk: „Milyen értéke van számotokra a szabadságnak?” Olaj volt a tűzre. Hevesen reagáltak, hiszen nem voltak szabadok. 
József is hasonló megpróbáltatást élt át. Nyilvánvaló, hogy ártatlan volt. Ennek ellenére Isten megengedte, hogy belélegezze a rabság levegőjét, és megismerje a sötétség keserűségét. Volt rá oka. József olyan leckéket tanult meg, amelyeket a szabad életben nem tudnak megtanulni azok, akik azt hiszik, hogy minden visszatartás nélkül bármit megtehetnek. József ott, magába roskadva, Isten jelenlétében tanulta meg a növekedést. Megtanulta minden nap magasba emelni a Teremtőtől ajándékba kapott győzelmi serleget. 
Vannak leckék, amelyeket csak akkor tanulunk meg, ha korlátozásokkal szembesülünk. Ilyen a korlátozások börtöne: olyan biztonsági intézkedésekről van szó, amelyek megóvnak bennünket a megsemmisüléstől. Isten a saját logikája alapján alkalmazza a „börtönt”, hogy fölrázza a méltóságodat.

Imádkozz méltóságod győzelméért!

Kihívás: Mai terveidben vedd figyelembe Isten céljait!