Korlátolt hit

„Mindazáltal merészkedének felmenni a hegy tetejére; de az Úr szövetségének ládája és Mózes meg sem mozdulának a táborból.” (4Móz 14:44)

Sokáig úgy gondoltam – tévesen –, hogy a bátorságom révén fogok tudni bizonyságot tenni a hitemről. Ez végül fájdalmas kudarcnak bizonyult. Azért veszítettem, mert a fantasztikus hit fogalmában hittem. Vesztettem, mert nem fogtam fel, hogy a hit hiányát néha a bátorsággal próbáltam leplezni. 
Az izraeliták meghallgatták a tizenkét kém beszámolóját, majd beletörődve a sorsukba, nem akartak harcba szállni Kánaán elfoglalásáért. Isten kimondta az ítéletet: negyven év a pusztában, míg kihal ez a nemzedék. A nép elutasította ezt az isteni döntést, és elindult a csatába. Semmibe vették Isten tanácsát, és magukban keltek útra: frigyláda és vezető nélkül. Szégyenteljes vereséget szenvedtek. 
Mindig veszítesz valahányszor Isten nevével az ajkadon, de az Ő törvényeit a könyvespolcon felejtve kalandozol az életben. Ilyenkor szédületes körforgásba kerülsz. A bukás elkerülhetetlen. Ebben a kudarcban lesz része annak, aki azt hiszi, hogy annyira erős, hogy egyszerűen nem tud veszíteni. Ez nem számítási hiba, hanem önpusztító stratégia. Ne kérkedj a bátorságoddal, ha nem vitted magaddal az isteni parancsot. 

Imádkozz azért, hogy teljes szívből tudjál hinni! 

Kihívás: Őrizd Isten Igéjét a szívedben!