Ellenséges barátságok

„Mind megcsalták barátai, ellenségeivé lőnek.” (Sir 1:2)

A napilapok hatalmas betűkkel számoltak be a furcsa esetről. Az egyik férfi életét saját háziállata, pontosabban a kenguruja oltotta ki. A megzavarodott állat a gazdáján töltötte ki a bosszúját, és halálos sebeket ejtett rajta. Mentőt hívtak, de sajnos a férfi életét nem lehetett megmenteni. A felbőszült kenguru még a mentősöket sem engedte vérző gazdája közelébe. Ekkor riasztották a rendőrséget. Végül az állatot el kellett pusztítani. 
Ez a dráma fájdalmas tanulságokat tartalmaz. Egyéni kapcsolatainkban, alkalmi barátságainkban is könnyen alkalmazhatóak ezek a tanulságok. Olyan barátságokról van szó, amelyek „megölik az időnket”, vagyis különböző módszerek révén fosztanak meg az időtől. Ártalmatlannak tűnnek, és mivel csendben maradnak, még a foguk fehérjét sem mutatják ki. Csak akkor robbannak, amikor a legkevésbé számítunk rá. A „társaság” elvén működő barátok reakciói azonban villámgyorsak, fájdalmasak és váratlanok. Hasonlítanak az áruláshoz. Sajnos azonban csúnyábbak az árulásnál. Képesek tönkretenni mindent, amit nagy nehézségek árán építettél fel magad és szeretteid számára. Ilyen bukás után nehéz felállni. Az ilyen barátok veszélyes ellenséggé válnak. 

Imádkozz, hogy csak igazi barátaid legyenek! 

Kihívás: Még ma vess véget azoknak a baráti kapcsolataidnak, amelyek erkölcsi veszteségeket okoznak számodra!