Jézusra szegzett szemmel

„Óh, én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg engem e halálnak testéből? Hálát adok Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által.” (Róm 7:24-25)

Az élet igazán nehéz pillanataiban általában megtorpanunk. Ilyenkor úgy érezzük, semmin sem tudunk változtatni, tehetetlenek vagyunk, és azt gondoljuk, hogy senki sem ért meg minket. Sarokba szorítva érezzük magunkat, ahonnan nincs hová menekülnünk. A szenvedésnek e pillanatait nem lehet eléggé meggyőző módon szavakba önteni. 
Pál is ilyennek látja a helyzetünket. El vagyunk veszve a kilátástalannak tűnő világban. Mindezek ellenére azonban az apostol nem fogadja el ezt a megtorpanást. Apostoli tapasztalata megtanította őt arra, hogy hol kell keresnie a megoldást. 
Volt egyszer egy görnyedt hátú ember, aki kínok közt megpróbált egyenes háttal járni. A lehetetlennek tűnő helyzetben úgy döntött, hogy minden reggel kimegy a háza mögött álló szobor elé, és megpróbálja a szobor csúcsára emelni a tekintetét. Amint ezt megtette, azonnal ráeszmélt, hogy közben kiegyenesedett a gerince. Kilátástalannak tűnő helyzetében nem nagy dolgokat, hanem apró lépéseket tett meg, és ezek az apró lépések – türelemmel társítva – enyhülést hoztak számára. 
Elfoglaltságaid közepette ne rekedj meg a tehetetlenségnél. Emeld a tekintetedet Jézusra! Keresd Őt a Bibliában, és tudatosan engedd, hogy az evangéliumokból megismerhető jézusi élet sikered példaképévé váljon! 

Imádkozz ma Jézus áldásáért! 

Kihívás: Bizonyára vannak az életednek olyan területei, amelyekben sarokba lettél szorítva. Tarts önvizsgálatot, és Jézus segítségével változtass a helyzeteden!