Gyenge ember

„Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megutálják vala az Úrnak áldozatát.” (1Sám 2:17)

A nyár folyamán kínkeservesen próbáltam megtisztítani a házunk előtti járdalapok közötti réseket, amelyekben igazi kis életterek jöttek létre. A hívatlan gyom kezdte átvenni az uralmat a betonlapok fölött. Türelemmel felvértezve láttam hozzá a munkához. Egyszer csak a szemem megakadt egy kis fűszálon. Ő is tiltott helyen növekedett. Magányos volt. Próbálta azt sugallni, hogy a törékeny fűszál erősebb a vasbetonnál. Egyszerűen átrepesztette a betont, úgy tört a felszínre. Ilyen furcsaságok történnek a természetben. Éli pap furcsán viselkedő fiai áthágták a papokra vonatkozó összes szabályt. Úgy képzelték, hogy bármikor bármit megtehetnek, és bármihez hozzányúlhatnak. Semmi sem tartotta vissza őket, még az áldozatokból is loptak. De hát ki mondhatott volna nekik bármit is? Ki vonhatta volna őket felelősségre? Erősnek hitték magukat. Csakhogy a szemtelenség gyengeségre vall. Bizonyítja, hogy az ember képtelen önuralmat gyakorolni. A megrögzött ellenérzések uralta ember arcátlanul viselkedik, mivel így próbálja fitogtatni az erejét. Tudnod kell azonban, hogy neked semmit sem kell bizonyítanod. Ne próbálj erősnek lenni, mint a beton. Ha a kis, törékeny fűszál megfelelő talajban növekszik, és hasznos tápanyaghoz jut, még a betonhoz hasonló akadályokat is le tudja küzdeni.

Imádkozz önuralomért!

Kihívás: Használj ki minden alkalmat, és mosolyogj!