Elidegenedés az élettől

„Most, óh, Uram, vedd el az én lelkemet; mert nem vagyok jobb az én atyáimnál!” (1Kir 19:4 u.r.)

Találkoztál-e olyan személlyel, akivel kapcsolatosan az volt az érzésed, hogy más bolygóról érkezett? Bár furcsán hangzik, meg vagyok győződve, hogy legalább elméleti szinten te is kerültél hasonló helyzetbe. 
Másfelől viszont fennáll a valós lehetősége annak, hogy elidegenedjünk a saját életünktől. Ilyenkor a valóságtól teljesen elrugaszkodott gondolataink által kreált világban kezdünk el élni. Sajnos Illés is átélte ezt a borzasztó helyzetet. A siker csúcsán volt, amikor hirtelen a kínok világában találta magát. Lelkileg elidegenedett az élettől: „Vedd el az én lelkemet!”
A történelem igazi nagy csatái közül a szíved kapujában dúl a leghevesebb küzdelem. A bűn megcsonkítja a lelket. A délibábok kergetésére ösztökél, miközben folyton azt suttogja, hogy remek formában vagy. Nincs is kegyetlenebb dolog, mint azt mondani egy beteg embernek, hogy makkegészséges. 
Kérlek, vedd észre, milyen világon élsz! Állj két lábbal a földön, és ne menj tovább azon az úton, amely elidegenít a valós élettől! Függetlenül attól, hogy milyen kapcsolatokat alakítottál ki ezzel a varázslatos világgal, és mennyire ismered saját érdekszféráidat, fordulj vissza ahhoz az igazi élethez, amit Krisztus nyilatkoztatott ki számodra! 

Imádkozz ma tisztánlátásért, és nézd a világot a lelki szükségleteid lencséin keresztül! 

Kihívás: Tégy rendet a zenehallgatási szokásaid területén! Hallgasd meg, vagy énekeld el a „Hadd halljam áldott hangod!” című éneket!