Állítsuk meg az árulást!

„Jézus pedig monda néki: Júdás, csókkal árulod el az embernek Fiát?” (Lk 22:48)

A legtöbb ember azt hiszi, hogy a gyönyör és az élvezet csak a saját személyét érinti. „Csak rám tartozik” – ezzel a kijelentéssel szoktak visszautasítani minden érvelést. A valóságban azonban sokkal veszélyesebb dologról van szó. Szegény Júdás túlságosan egyszerűen gondolkodott. „Én megkapom az ezüstöt, Jézus pedig csodát fog tenni, megmenti magát, és végül mindenki jól jár.” De ez az „éles eszű” Júdás azt már nem látta előre, hogy a kívánás szép csendben tönkretette a kapcsolatát embertársaival, és ezzel egy időben önmagával is. Noha a döntés az övé volt, a következmények kiterjedtek a körülötte élőkre is. Ilyen a kívánság balgasága. Ilyenkor így gondolkozol: „Csak most az egyszer teszem meg, és senki sem fogja megtudni.” Vagy: „Megengedhetem magamnak, és nagyon is szeretném.” Úgy képzeled, hogy a dolgok csak a saját személyedre korlátozódnak. Sajnos azonban a valóság ennél fájdalmasabb. Aki a kívánságok és gyönyörök rabjává válik, előbb-utóbb arra kényszerül, hogy elárulja a hozzá közeli személyeket is. A szabadjára engedett gyönyörök következményei összetörik a szülők lelkét, miközben a tanárokat meglepetésként éri, a legjobb barátokat pedig letaglózza. A dráma viszont akkor következik be, amikor a gyönyörök aláaknázzák a körülötted élők bizalmát is. Csak ekkor kezdesz el azon gondolkozni, hogy vajon megérte-e.

Imádkozz ma azért, hogy képes légy hűségesnek maradni a Szentírás mércéjéhez! Értékeld a lelki tanításokat.

Kihívás: Látogass meg egy olyan személyt, akit megbántottál, és valld be neki, hogy kész vagy új, egészséges kapcsolatot kiépíteni vele!