Az „étvágy” varázsa

„És monda Sámson az ő atyjának: Őt vegyed nékem, mert csak ő kedves az én szemeim előtt.” (Bír 14:3 u.r.)

Középiskolás koromban történt. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel, amikor végre befejeződött az imaóra. Az imádkozásra összegyűltek közt én voltam az egyetlen fiatal. A másfél óra számomra túl sok volt. Édesanyámnak azonban alapos oka volt arra, hogy magával vigyen, esélyem sem volt ellenkezni. De most már boldog voltam, hogy vége lett! Indulhatok haza! 
Mielőtt felálltam a helyemről, a teremben hirtelen feltűnt egy almákkal megrakott tálca. Az elmém azonnal figyelmeztetett. Már otthonról szóltak, hogy fogadjam el, ha megkínálnak valamivel. Felkészültem arra, hogy a legnagyobb almát fogom elvenni. Ha már ennyit kellett itt ülnöm… És valóban elvettem a legnagyobb almát. Nagy igyekezettel beleharaptam, aztán hirtelen köddé vált a jó étvágyam. A legnagyobb, legszebb és legfényesebb alma belül rothadt volt. Hazafelé menet édesanyám egy újabb prédikációt tartott az étvágyról. 
Az étvágy még a legerősebb jellemet is tönkreteheti. Egy helytelen tekintet, egy oda nem illő érintés, egy kedvenc film, a rossz baráti kör, a „tiltott zónába” lépés a romlás lejtőjére vethet. Ez történt Sámsonnal is. A gyönyör kísértése addig kínozta, mígnem elvesztette a szeme világát. 
Imádkozz ma azért, hogy legyen erőd mindent alaposan átgondolni. Figyeld meg a döntéseidet, és ne hagyd magad az „ezt kedvelem” érvtől irányítani! 
Kihívás: Törekedj az egészséges étkezésre, ne azt fogyaszd, amit feltétlenül kedvelsz! És adj hálát Istennek az egészséges döntésekért!