Megbirkózni az „én”-nel

„És összegyűjték Mózes és Áron a gyülekezetet a kőszikla elé, és monda nékik: Avagy e kősziklából fakasszunk-é néktek vizet?” (4Móz 20:10)

Furcsa, hogy a mindennapokat ma már a személyes fejlődés területének különböző jelmondatai uralják. Az élet bármely igazi sikerének az alapját az önfegyelem fejlesztése jelenti. Következésképpen, ti sem bújhattok ki ez alól az általános alapszabály alól!
Mégis azonban… épp ennek a törekvésnek a furcsaságáról rántja le a leplet Mózes és Áron magatartása, akiket az isteni akarat Izrael elöljáróivá tett. Mózes különleges kiképzést kapott. Negyven évet töltött Midián pusztájában. Megtanult fegyelmezett lenni és felismerni Isten hangját. Remekül fejlődött. A szikla előtt állva azonban végzetesen kiborult: „Avagy a kősziklából fakasszunk-é néktek vizet?” 
Személyes szinten a leghangzatosabb kudarcok együtt járnak az „én” túlterhelésével. Ilyenkor azt gondoljuk, hogy egyediek, kiválóak és helyettesíthetetlenek vagyunk. A győzelem pillanataiban aztán úgy döntünk, hogy a teljes megvalósítást az „én” számlájára írjuk.  
Ha Mózes is csapdába esett, ne gondold, hogy téged elkerül ez a kísértés! Imádkozz ma azért, hogy meg tudj birkózni az éneddel! Kérd Istent, hogy segítsen legyőznöd a kísértést, amely el akarja hitetni veled, hogy egymagad is boldogulsz!
Kihívás: Keress egy olyan személyt az életedben, aki hatalmas befolyással volt a fejlődésedre! Küldj neki üzenetet, vagy látogasd meg, és mondd el, mennyire értékeled mindazt, amit érted tett.