Vizsga

„Megkísértetted azokat, akik apostoloknak mondják magokat, holott nem azok, és hazugoknak találtad őket.” (Jel 2:2)

Vizsgáztatásra gyakran szükség van, hogy ellenőrizzük egy dolog eredetiségét, vagy fény derüljön az esetleges látható és láthatatlan hibákra. Egy ilyen vizsga után be kell avatkozni az azonosított problémák orvoslása végett. Ilyen helyzetben a hanyagság kellemetlenséget vagy katasztrófát okozhat. 
A képességeket felmérő vizsga mutatja meg, hogy történt-e változás, fejlődés az elmúlt vizsga óta, vagy ellenkezőleg, a dolgok rossz irányba haladnak. És az ilyen vizsga után is meg kell hozni a szükséges lépéseket. 
Az efézusi gyülekezet számos komoly problémával küzdött, mivel szélhámosok jelentek meg és tevékenykedtek a környéken. Ekkor az efézusiak megszervezték hitük védelmi rendszerét, és vizsgálatnak vetették alá a magukat apostoloknak nevező személyeket. Valószínűleg azt kérték tőlük, tegyenek bizonyságot arról, hogy közvetlen ismeretekkel rendelkeznek-e Jézus Krisztusról, valamint arról, hogy tanításaik megfelelnek-e az Írásoknak. 
A hű Tanúbizonyság megdicséri az efézusiak kezdeményezését. Az általuk talált megoldás hatékony védelmet biztosított a gyülekezetnek a felhatalmazás nélküli szónokok ellen, akik nehézségeket és feszültségeket okozhattak volna a közösségben. 
Ma is szükség van ilyen felmérő rendszerre mindazok esetében, akik azt állítják, hogy rendkívüli üzenettel rendelkeznek az egyházra és a világra vonatkozóan. A hű Tanúbizonyság ma is örülne annak, ha a gyülekezet éberséget tanúsítva kérné számon azokat, akik magukat tanítóknak és reformátoroknak nevezik. Biztosan sok rossztól mentesülnénk. 
Vajon Isten elégedett az eredményekkel, amikor vizsgálatnak veti alá az életemet és az ismereteimet?