Közönséges

„Sésák, az egyiptomi király… az arany pajzsokat is elvivé, amelyeket Salamon csináltatott vala. Ezek helyett Roboám király rézpajzsokat csináltata.” (2Krón 12:9–10)

A közönséges dolgokban nincs semmi ragyogó. A Roboám által készíttetett pajzsok is közönségesek voltak. A salamoni templom fénykora viszonylag rövid ideig tartott. Salamon halála után az egyiptomi fáraó, Sésák lerohanta Palesztinát, feldúlta a jeruzsálemi templomot, s magával vitte a Salamon által csináltatott pajzsokat. 
A Salamon uralkodását jellemző biztonság és jólét után tehát katonai és politikai zűrzavar időszaka következett, mely során Izrael történelmét beárnyékolta a nemzet két királyságra való szakadása. 
A templom fenségének jeleit, az aranypajzsokat egyszerű rézpajzsokkal helyettesítették. Még ezüstöt sem használtak. Ez a nyilvánvaló visszaminősítés mutatott rá Izrael és Júda általános állapotára, és arra, hogy már nem voltak elegendő erőforrásaik ahhoz, hogy az elveszített pajzsokat az eredeti anyagból készítsék el. Salamon idejében bőséggel találtatott arany Izraelben, most pedig még ezüst sem került annak helyettesítésére. Roboám közönséges rézpajzsai a gyengeség és a ragyogás hiányának a jelei voltak. Különböző gyakorlatokkal igyekeztek minél többször bemutatni ezeket a nagy nyilvánosság előtt, ami azonban csak elmélyítette a nép szomorúságát és beletörődését. 
Néha saját élettapasztalatunk is közönséges, érdektelen, és hiányzik belőle a lelkesedés. Ilyenkor erőnket megfeszítve próbáljuk palástolni valós, szomorú helyzetünket. Az arany pajzsokat azonban nagyobb és szebb pajzsokkal lehet helyettesíteni. Ezeket már félretette Isten, csak hit és odaadás által igényelnünk kell. 
Amikor az én „arany pajzsaim” elvesznek, hogyan szerezhetek be újabb és ragyogóbb „pajzsokat”?