Kötény

„És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak.” (1Móz 3:7)

Ádám és Éva akkor került válságos helyzetbe, amikor érintkeztek a bűnnel. Immár nem csak a jót ismerték, ami örömöt és boldogságot hozott számukra, hanem az ellenség sugallatára tudomást szereztek a gonoszság létezéséről is, és boldogságuk azonnal szertefoszlott. A bűnnel való kapcsolat utáni első felfedezésük az volt, hogy elveszítették a dicsőséges ruhát, amellyel felruházta őket a teremtő Isten. 
Mezítelenségük szégyenérzetet szült a szívükben, ezért Ádám és Éva megpróbálta eltakarni magát. A rendelkezésükre álló anyagokhoz folyamodtak. Faleveleket szakítottak, amiket egymás mellé helyezve próbáltak egy minimális ruházatot, egy kötényt készíteni. De amikor meghallották az őket kereső Úr hangját a kertben, a sebtében készített ruházatuk nem tudta eltakarni engedetlenségük és bűntudatuk szégyenét. 
Ádám és Éva körülkötői nem voltak képesek kellőképpen elfedni azt a mélységes bűntudatot, ami hatalmába kerített ősszüleinket. Ekkor Isten egy hatékonyabb módszerhez folyamodott: bőrből készített nekik ruhákat. Hatékonyságukat tehát az állat feláldozása biztosíthatta – mivel csak így szerezhették meg a ruhakészítéshez szükséges bőrt. Már hallották Istentől, hogy az engedetlenség után a halál következik, az isteni elv áthágásának ez volt tehát az elkerülhetetlen következménye. A ruhával együtt érkezett meg a halál is, aminek azonban ők csak a szemtanúi voltak, és nem a jogos érintettjei, mint ahogy megérdemelték volna. 
Itt nyilatkozott meg első alkalommal az isteni kegyelem. Isten áldozatot mutatott be, ami lehetővé tette a bűnösök számára az élet folytatását, és azt, hogy jogot nyerjenek az életre. 
Hogyan állhatok meg Isten előtt anélkül, hogy szégyenkeznem kellene a bűneim miatt? Hol található a hit általi megigazulás ruhája?