Ünnep

„Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában.” – Kol 2:16

A munka és a pihenés létfontosságú párost képez, és különös figyelmet igényel.  Kiegyensúlyozottságra és megfontoltságra van szükségünk ahhoz, hogy megfelelő kapcsolatot tudjunk fenntartani közöttük. A munka egészséges szabályozást igényel, az ünnepek idejére pedig megfelelő program szükségeltetik. 
A kikapcsolódásra szánt időszakokban fokozottabb érdeklődést tanúsítunk az étel és az ital iránt, mint a munkanapokon – ezért jegyzi meg az apostol, hogy az ételről és az italról általában ünnepekkor beszélnek nagyobb előszeretettel az emberek. A szöveg második felében felsorolt elemek is erre utalnak: ünnep, újhold, szombat. 
Az apostoli levél címzettjei számára különleges jelentőséggel bír az ünnepek felsorolása, hiszen az ünnepi szombatok hagyományát maga Isten alapította meg a Sínai-hegynél. A heti, havi vagy évi ünnepeknek saját jelképrendszerük és tipológiai értékük volt. 
A heti szombat a Teremtőre és a teremtésre emlékeztet, az újhold-szombat a világ örömeivel szemben álló, szent örömnek állít emléket, az évenkénti szombatok pedig Isten megváltási tervének különböző támpontjait jelképezik. A húsvét a rabszolgaságból való felszabadulásra emlékeztet, s egyúttal előremutat Isten Bárányának áldozatára. A pünkösd a Szentlélek kitöltetését szemlélteti, az engesztelés napja és a sátoros ünnep pedig az adventet megelőző és az azt követő, végső ítéletre, valamint a teljes helyreállításra utal. 
A Biblia szerint ünnepeinknek örömöt és helyreállítást kell eredményezniük, használjuk hát fel bölcsen ezeket az alkalmakat – fogyasszunk egészséges, ízletes és értékes táplálékot.
Mivel járulhatnék hozzá az ünnepekhez, hogy még szebbek, jelentőségteljesebbek és áldásosabbak legyenek?