Szentély

„És megnyilatkozék az Isten temploma a mennyben, és megláttaték az ő szövetségének ládája az ő templomában.” – Jel 11:19

Jelentéstani szempontból nincs a szentélyhez fogható hely a Bibliában. A szentély az isteni jelenlét, az Úrral való találkozás helye, ahol hódolatunkat és odaszentelődésünket fogadja. A szentély a papok munkaterülete volt, és a bűn ellenére is hatékonyan közvetített a teremtmények és a Teremtő között.
A szentélyben Isten uralkodik, onnan irányítja a világegyetemet. A szentély tehát Isten lakhelye, otthona. Ott fogadja a világegyetem Teremtője az el nem bukott világok lakóit és az értelmes lények hódolatát. Az angyalok a szentélyből indulnak el, hogy véghez vigyék küldetésüket. 
A megtért bűnösök és a hitetlenek örök sorsa egyaránt a szentélyben dől el. Ott szolgáltatnak igazságot Isten szentjeinek, akik hűséget tanúsítottak az Úr iránt, életüket adták Érte és az igazságért. Az isteni ítélet a szentélyben zajlik. Ott található a szent törvény, valamint Isten igazságának és irgalmának mérlege. De a bűn kérdése is ott fog véglegesen eldőlni. 
A szentély körül, a Kristály-tengeren ünneplik majd meg az isteni család újraegyesülését, a fájdalom, a bűn és a halál világának végét, valamint az örökkévalóság kezdetét. Ott csendül majd fel Mózes és a Bárány éneke, amely dicsőséget szerez a megváltó és szabadító Istennek.  
Készülök-e a mennybe? A Főpap elé viszem-e bűneimet, hogy engesztelést szerezzen és örökre eltávolítsa az életemből azokat?