Kinyilatkoztatás

„Jézus Krisztus kijelentése, amelyet adott néki az Isten, hogy megmutassa az ő szolgáinak, amiknek meg kell lenniök hamar.” – Jel 1:1

Profetikus könyvének bevezetőjében János kijelenti, hogy nemcsak ő részesült a végidőről szóló kinyilatkoztatásban, hanem hozzá hasonlóan más próféták is. Például Dániel és a kis próféták, de léteztek más, nem kanonizált prófétai írások is, amelyeket mi nem ismerünk. 
Fontos megjegyeznünk, hogy a kinyilatkoztatás Istentől, pontosabban Isten Fiától származik. A Szentlélek kinyilatkoztatásban betöltött szerepéről pedig sok bibliai leírást találunk. 
Az isteni kinyilatkoztatás forrása tehát az Atya, a Fiú és a Szentlélek, ezért van tekintélye, és ezért hiteles. 
A kinyilatkoztatásnak Isten a kezdeményezője, Ő a tartalma, és Ő választja ki az emberi eszközt, amely által eljut a kódolt üzenet az emberekhez. Formáját tekintve a János által közölt kinyilatkoztatás zömmel profetikus képekből áll. 
Bár Jézus Krisztus kinyilatkoztatásának könyvében találkozunk a Hű Tanúbizonysággal és az angyalok vagy a huszonnégy vén között zajló párbeszéddel is, mégis profetikus leírással van dolgunk. Ennek előnye, hogy az emberek olyan mértékben értik meg az üzenetet, amilyen mértékben beteljesedett a hit és az igazság a történelem során. 
Vannak-e még új kinyilatkoztatásai Istennek a mi időnkre vonatkozóan? Vagy talán nekünk kell naprakész megértéssel rendelkeznünk a régmúlt időkben közölt kinyilatkoztatásokkal kapcsolatban?