Pedagógus

„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.” – Gal 3:24

A szövegben a „mester” kifejezés a görög pedagogos szóból lett lefordítva. Ha ismerjük ennek az eredeti kifejezésnek a jelentését, talán már nincs is szükségünk több magyarázatra a hit általi megigazulással kapcsolatosan. Íme, hogyan hangzana ez a szöveg szószerinti fordításban: „Ekként a törvény tanárunkká lett, aki Krisztusról tanított és Őhozzá vezetett bennünket.” A Galáciabeliekhez írt levélben a törvényről szóló tanítás természetesen sokkal átfogóbb, viszont ebben a szövegben Pál azt mondja, hogy a törvény Krisztusról szóló igazságokat tanított nekünk, és elvezetett bennünket Krisztushoz. Ezért tehát nincs okunk alábecsülni vagy hiteltelenné tenni a törvényt, azzal érvelve, hogy szembehelyezkedik a hittel. 
A pedagógus/tanár/tanító három fontos dolgot tesz a diákjai érdekében. Elsősorban magyarázatokkal, információkkal és ismeretekkel szolgál egy bizonyos tantárgyra vonatkozóan. Másodsorban ő irányítja a gyakorlatokat, amelyek által a diákok elsajátíthatják a gyakorlati ismereteket, és megszerezhetik a szükséges képességeket. Harmadsorban pedig, a pedagógus vigyáz a fegyelemre az osztályban, de még a diákszállón vagy az étkezdében is. Vagyis szabályszerű fegyelmet követel, és nem engedi, hogy az elvektől bárki is eltérjen. 
A pedagógia azonban önmagában nem cél, noha jó szolgálatokat tesz. A tanulási és képzési folyamat során a figyelem a „végtermékre”, vagyis az érett, az élet felelősségeit felvállalni képes tanítványra szegeződik. A pedagógus kézjegye azonban ott marad a felelősségteljes és érett állampolgár életén, aki többé nem függ a tanítójától. A lelki érettség csak Krisztus által érhető el, és magasabb szintű hitről tanúskodik. A pedagógus küldetése itt véget ér.  
Ma milyen fejlődési stádiumban van a lelki életem? Talán még „serdülőkorban” vagyok? Vagy már elértem a hit általi lelki érettség szintjét?