Tükör

„Mert ha valaki hallgatója az Igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.” – Jak 1:23-24

Nem minden esetben azért használjuk a tükröt, hogy megállapíthassuk, mennyire jól nézünk ki, hanem ellenkezőleg, azért nézünk a tükörbe, hogy utána a lehető legjobban rendbe tudjuk tenni magunkat. Ehhez azonban nem elég csupán meglátni, hogy min kell javítani, hanem el is kell kezdeni a dolgok helyreállítását. A tükör megmutatja a hibát, viszont megoldásokat már nem nyújt. Ezeket nekünk kell megtalálni és elvégezni. 
Tükör hiányában egyfajta tudatlansági állapotba kerül az ember. Ezért láthatunk az utcán koszos embereket, akik úgy járnak embertársaik között, mintha mindig is így kellene kinézniük. Szándékos tudatlanságukat csak erősíti a tény, hogy nem hajlandók tükörbe nézni, de ezzel még távolról sem oldódnak meg a hiányosságaik. 
Lelki szinten ahhoz, hogy megfelelő kinézetünk legyen a nyilvánosság előtt, nem elég csupán rendszeresen imádkozni. Szükséges, hogy bátran belenézzünk a törvény tükrébe, és meghozzuk a szükséges változtatásokat. 
Jakab apostol itt nem arra utal, hogy mielőtt elhagyjuk a házat, tükörbe kell néznünk, hanem arra, hogy Isten Igéjét határozott céllal kell tanulmányoznunk, éspedig: hogy az életünket és az elveinket a Szentírás segítségével Isten utasításaihoz igazíthassuk.  
Noha az apostol a gyakorlati életre összpontosít, mégsem állítja, hogy saját erőnkből képesek lennénk kiküszöbölni azokat a hiányosságokat vagy nehézségeket, amelyekre az Ige rávilágít az életünkben. Viszont arra tanít, hogy a szükséges erőt az Úrtól kérjük, aki szívesen áll rendelkezésünkre. 
Mi a teendő, amikor a Szentírás dorgálásával találkozva rádöbbenek, hogy azonnali változtatásokat kell eszközölnöm?