Munka

 „Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat.” – 2Móz 20:9

A munka és a pihenés áldott párost alkot. Mindegyiknek megvan a maga ideje és rendeltetése. A hét hat napja a termékeny munkára, a hetedik nap pedig a pihenésre adatott. De mindez nincs az ember kénye-kedvére bízva: a munka és a pihenés közti rend a mindennapi életünk alapjául szolgáló tíz alapelvben lett ünnepélyesen kijelentve.
A munkának összetett rendeltetése van életünkben. Mozgásba hozza teljes lényünket, ezért az egészségünket is szolgálja, aminek köszönhetően mind testi, mind pszichikai erőink megfelelően működhetnek.
Eredményével, végtermékével a munka elégtételt, a hasznosság és hozzáértés érzését nyújtja, s az így megtermelt anyagi értékek biztonságosabbá és virágzóvá teszik életünket. A munka tehát emberhez méltó életkörülményeket biztosít számunkra.
A minőségi munka a pihenés elengedhetetlen velejárója. A napi tevékenységek által felgyülemlett fáradtság elősegíti a szükséges és pihentető alvást. Az alvás szintén az egészségünket és a jóllétünket szolgálja. Salamon szerint a munkálkodó embernek gyönyörűséges az álma.
A lustaság könnyen a nehézségek és a korlátozások forrásává válhat, ezzel szemben a munka megóv bennünket a nyomorúságos helyzetektől, állandó aktivitás, tanulás az elme, a szív és a test számára. Nem utolsó sorban pedig a munka kiváló alkalom a társas kapcsolatokra és az együttműködés megtanulására.
Áldott legyen a parancsolat, amely szabályozza a munkálkodásunkat és a pihenésünket! Mekkora elégtételt és örömöt szerez számomra a mindennapi munkám? Hogyan gyarapíthatnám a munkával kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudásomat?