Mítosz

„És az igazságtól elfordítják az ő fülüket, de a mesékhez oda fordulnak.” – 2Tim 4:4

Néha még a Szentírásban jártas személyek is összetévesztik a kinyilatkoztatott isteni igazságot a mesék és elbeszélések által közölt tartalommal, és azt gondolják, hogy a szent íratok is a mítoszok kategóriájába sorolhatók. Igaz, hogy mindkettő magyarázatokat keres az élet eredetére vonatkozóan, és hitre serkent az emberi érzékelésen túli valóságokkal kapcsolatosan, mégis lényeges, nyilvánvaló különbség van közöttük.
A mítoszok vagy hiedelmek a kollektív memóriát kihasználva próbálnak konzerválni egyes történelmi igazságokat, amiket aztán a kultúrák, civilizációk és nemzetek meggyőződéseivé és hitévé léptetnek elő. A mítoszok hatalmas mennyiségben tartalmaznak a tévedés és bizonytalanság kockázatának kitett emberi elgondolásokat.
A Szentírás igazságát Isten nyilatkoztatta ki. Ő nemcsak a világegyetemet tartja ellenőrzése alatt, hanem a kinyilatkoztatás és az ihletés folyamatát is. Igaz, hogy az emberi elme változó, és ezt szem előtt kell tartanunk, amikor a szent szövegekről beszélünk, a próféták és a bibliai írók elméjének változékonysága viszont nem tudta elferdíteni az isteni kinyilatkoztatásokat. Ezek a különbözőségek lényegileg nem változtatták meg az isteni igazságot.
A különböző hiedelmek és mítoszok azért olyan vonzóak, mert nagymértékben tartalmaznak emberi tényezőket. Ellenben rövid távon sokkal kényelmesebbnek tűnnek, mert a túléléshez nem követelnek áldozatvállalást. A Biblia iránti vonzalmat viszont az istenség kifejezhetetlen volta és a Szentírásban megígért örök kilátások keltik életre. A mai nemzedék elé lett állítva a feladat, hogy az igazi és örök forrásból merítve válassza az Istentől származó életet.
Melyek azok a mítoszok, amelyek helyett inkább a Szentírás által hirdetett isteni elvárásokat kellene elfogadnom?