Határ

„Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.” – Péld 22:28

Némely dolgot nem szabad módosítani, mivel olyannak kell megmaradnia, amilyennek meghatározták elődeink. Ebbe a kategóriába tartoznak például a birtokhatárok is. Viszont nemcsak a családi birtok határai jelentik azokat a fix támpontokat, amelyeket nem szabad elmozdítani, vannak egyéb, elmozdíthatatlannak, módosíthatatlannak minősülő határok is. 
A Szentírás az egyik legfontosabb érték, amit teljességében védelmeznünk kell. Ha valaki hozzátesz vagy elvesz abból, amit Isten megmondott a prófétáknak és a szent íróknak, olyan kárt okoz, amellyel visszafordíthatatlan következményeket von magára. Ha pedig ehhez a módosításhoz még az is hozzátársul, hogy a téves tanításokat másokkal is megosztja, akkor még súlyosabb következményekre számíthat. 
A határok hitelességének ellenőrzése azonban már teljesen más kérdés, ami nemcsak, hogy nincs megtiltva, hanem ellenkezőleg, elvárt kötelességnek számít. Ezzel szemben a régi határok szándékos vagy hátsó szándéktól vezérelt megváltoztatása elfogadhatatlan. 
Amennyiben a határok meghatározásának elve az egyházi tanokra és gyakorlatokra is alkalmazható, a legmesszemenőbb odafigyelésre van szükségünk, mivel fennáll a félretájékoztatás veszélye. Az egyházatyák, többek között James White is óvakodott megfogalmazni egy klasszikus értelemben vett egyházi hitalapelvet. Elődeink inkább arra törekedtek, hogy ne akadályozzák meg a Szentírás komoly tanulmányozását, továbbá igyekeztek a szent szövegek bátor, mélységes és felelősségteljes kutatására buzdítani a hívőket a jelenvaló igazság terjedése érdekében. Ezt a határt sosem lenne szabad megváltoztatni vagy alábecsülni. 
Személyes szokásaim és vágyaim tekintetében melyek azok az örökérvényű elvek vagy gyakorlatok, amelyeken javítanom kellene?