Gondolat

 „Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti útjaitok az én útjaim, így szól az Úr!” – Ésa 55:8

A mai szöveg értelmében a „gondolat” szó a személyes tervekkel és azok véghezvitelének módozataival való foglalatosságot jelenti. Isten megjegyzi, hogy a mi szándékaink nem egyeznek az Ő elvárásaival, és ez nem várt következményeket von maga után. 
A rosszul megtervezett tetteknek nincs esélyük erkölcsi értékkel bírni, így nem eredményezhetnek hálát és beteljesülést. Isten emiatt javasolja, hogy gondolatainkat igazítsuk az Ő gondolataihoz. 
Az Úr kijelenti, hogy az Ő gondolatai a mi javunkat és jólétünket tartják szem előtt. „Kívánatos véget” akar adni nekünk (Jer 29:11). A mi gondolataink megakadályozhatják Isten vágyainak teljesedését, azt, hogy örököljük az Ő örök országát. 
Személyes szinten Istennek az a terve, hogy megmentsen a bűnből, ezért minden szükséges eszközt ennek a tervnek a végrehajtására használ fel. E kilátások mellett viszont részrehajlás nélkül biztosítja számunkra a személyes választás szabadságát. Elfogadhatjuk a mennyei tervet, hogy megváltást nyerjünk Isten „költségén”, vagy elutasíthatjuk az isteni ajánlatot, s így a saját költségünkön veszünk el. 
Feltevődik az alapvető kérdés: hogyan lehet összhangot teremteni személyes gondolataink és Isten gondolatai között? 
Isten gondolatainak legékesszólóbb bemutatása az Ő kinyilatkoztatott Igéjében található. A Szentírást kutatva fokozatosan megismerjük Isten gondolkodásmódját, és elsajátítjuk az Ő filozófiáját az életre és a világra vonatkozóan, s így az Ő gondolatai lépésről lépésre a mi gondolatainkká válnak. Az elme e megújulási folyamatát a Szentlélek támogatja. 
Milyen mértékben kellene a gondolataimat Isten gondolataihoz igazítanom?