Hanyagság

 „Aki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.” – Mt 25:18

Az egy talentumot kapott szolga nem érdemelt többet, és nem is tudott volna mit kezdeni több talentummal. A gazda helyesen mérte fel a képességeit, azt, hogy nem fogja tudni gyarapítani a vagyonát. De egyetlen talentum is hozhatott volna még egy újabbat, ha ez az ember példát vett volna a másik két szolga szorgalmáról és szervező képességéről. Ezzel szemben hanyagságot tanúsított mind a gazda, mind pedig a rábízott javakkal szemben. 
A hanyagság általában a megfelelő ösztönzés hiányából táplálkozik. Ez volt az oka annak, hogy a kapott talentumot inkább elrejtette, és többé nem is foglalkozott vele, egészen a gazda hazajöveteléig. 
Nem tudjuk, hogy mivel foglalkozott a rest szolga, miközben két társa igyekezett gyarapítani a kapott talentumokat, viszont amikor eljött a számadás ideje, ő mégis dicséretre számított, már csak azért is, hogy nem veszítette el a rábízott talentumot. Ez azonban nem volt elég a gazda elvárásai szempontjából, aki azt szerette volna, hogy gyarapítsa javait. 
A hanyag szolgának komoly problémái voltak a gazdával való kapcsolatában, de különösen a jellemhibái terén. Szavai, amikor visszaadta a talentumot, a gazdájával szembeni támadásról és ítélkezésről árulkodtak. 
Személyes nehézségei okozták a talentumokkal szembeni hanyagságát, és a gazdáról alkotott felfogása miatt nem érezte saját érdekének ura vagyonának gyarapítását. 

Melyik lenne a leghatékonyabb megoldás a dolgok rendbetételéhez akkor, amikor úgy érzem, hogy hajlamos vagyok a hanyagságra, vagy amikor a dolgok kicsúsznak a kezeim közül?